   |
Egyszerű Kereső Összetett Kereső
Látogatók
Ezen a lapon ma:
Összesen: 22
Egyedi: 8
Ezen a lapon eddig:
Összesen: 28564
Egyedi: 14413
A portálon eddig:
Összesen: 191950
Egyedi: 28750
Összesen: 22
Egyedi: 8
Ezen a lapon eddig:
Összesen: 28564
Egyedi: 14413
A portálon eddig:
Összesen: 191950
Egyedi: 28750
AktívitásPowered By
Az OSA Archívum 1956-os gyűjteményei.
| |||
| Az OSA Archivum  Az OSA Archivum a budapesti Közép-Európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye. Fontos kutatóhely mindazon történészek, jogászok, szociológusok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók számára, akiket a jelenben is nyomon követhető jelenségek, fejlemények közvetlen történeti előzménye, a máig ható folyamatok előtörténete is foglalkoztat. Az OSA Archívum 1956-os gyűjteményei:
| |||
|
„Újheli Feketekönyv”
| |||
| „Újheli Feketekönyv”  Ez alkalommal Zemplén Levéltárának számos kincse közül egy figyelmet érdemlő ritkaságot mutatunk be. Péter Sándor festőművész 1933-ban készítette azt a karikatúra albumot, amelyben Sátoraljaújhely megyei város jellegzetes alakjait örökítette meg. Az utcaseprőtől a kereskedőkön, vendéglősökön, városi és vármegyei tisztviselőkön, újságírókon, tanárokon, papokon át a polgármesterig mind megjelennek a vízfestékkel színezett, 120 figurát ábrázoló, az idők során kissé megsárgult lapokon. Az album az alkotó nővérének, Péter Erzsébetnek a hagyatékából került őrizetünkbe néhány évtizede. Péter Sándor Bereg vármegyében, a ma Munkácshoz tartozó Őrhegyalján született 1908. október 31-én, édesapja Péter Gyula Zoltán, édesanyja Fogarassy Etelka. A család 1918-ban költözött Sátoraljaújhelybe, feltehetően édesapját, aki pénzügyőri biztos volt, a Sátoraljaújhelyi Pénzügyigazgatósághoz helyezték. Iskoláit helyben végezte, a képzőművészeti főiskolát pedig Budapesten. Az 1920-as évek végétől városunkban élt és alkotott. A II. világháború viharaiban tűnt el, 1945. január 26-án a Szovjetunióban, hadifogolytáborban halt meg. A saját korában már ismert volt és nagy feltűnést keltett az album, 1933-ban a „Zemplén”, 1936-ban a „Zemplénvármegye” című helyi lapokban írnak róla. Ahogyan korabeli kritikusai már látták: „Rajzaiban élet és erő van, és meglepő karakterizáló készség. Akit egy vidéki város érdekes élete meg tud fogni, annak nagy élményt jelent a karikatúra gyűjtemény”. Közre adunk egy kis ízelítőt, az 1930-as évek „újheli” hétköznapjaiból… Tovább... | |||
|
A miskolci zsidóságról
| |||
| A miskolci zsidóság történetére vonatkozó források a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban  Általánosan érvényes a levéltári kutatásokra, hogy a szakirodalom megismerése az első lépés, és az előzetes könyvtári tájékozódás különösen ajánlott egy olyan feldolgozottságú téma kapcsán, mint a miskolci zsidóság története (lásd a mellékelt bibliográfiánkat). A levéltárakban nem témák vagy kutatási területek rendszerében sorakoznak a dokumentumok, a „miskolci zsidóság történetére vonatkozó források” feliratú iratcsomókat és köteteket sem találunk a polcokon. Ennek elsődleges oka, hogy a levéltárak – részben a történeti kutatás változékonysága (eltérő célok, módszerek, prioritások, paradigmák) miatt – hagyományosan az eredeti iratképzőkre (intézmények, hivatalok, gazdasági szervek, családok, személyek stb.) tekintettel, azok rendszerében őrzik a maradandó értékű dokumentumokat. A kutatás megkezdésekor tehát alapvető kérdés, hogy a keresett témára vonatkozóan miféle korabeli szervek, intézmények stb. képezhettek iratokat. Természetesen a kutatás ezirányú megtervezésében segítséget nyújtanak a levéltárosok. Előzetesen még annyit, hogy a jelenleg tárgyalt téma ebben a formában túlzottan általános: szakdolgozatíráshoz, elemző tanulmányokhoz ajánlott szorosabban behatárolt alegységekben-részterületekben (például társadalom; kultúra; gazdasági szerep; hitélet stb.), vagy korszakokban gondolkodni. Tovább... | |||
|
Murány ostroma 1549. augusztus 15.
| |||
| Murány ostroma 1549. augusztus 15.  Pontosan 460 éve ostromolta ki egy spanyol kontingens Bebek Ferenc magyar katonáinak segítségével Basó Mátyást Murány várából. Bernardo de Aldana táborszernagy V. Károly császár megbízásából érkezett Magyarországra, öccse I. Ferdinánd segítségére 1200 jól képzett spanyol katonával, 1548-ban. Első feladatai között szerepelt Salm gróf irányítása alatt Balassa Menyhért, Basó Mátyás, Bebek Ferenc várainak elfoglalása, mivel ezek a nagybirtokosok a Felvidék déli részén Szapolyai pártján álltak és sok esetben törvényt nem tisztelve, kiskirályként viselkedtek. Aldana, akit a magyarok spanyol rangja után (maestre de campo) egyszerűen csak „Nagykampó”-nak neveztek, mesterien vívatta meg embereivel a várakat. Bebek csak azért nem került sorra, mert csatlakozott a Basó elleni ostromhoz, amiből viszont bőven kivette a részét. Basó Mátyást, aki a ma is nehezen megközelíthető Murányt személyesen védte, augusztus 19-én két testvérével, nagybátyjával és hét hű emberével a várban Salm lefejeztette. A belső ellenség legyőzése után, a spanyolok 1552 végéig, a krónikák híradásával ellentétben, bátran harcoltak a török ellen. | |||
|
Diktatúra, forradalom, megtorlás: A Zala Megyei Levéltár virtuális kiállítása
| |||
| Diktatúra, forradalom, megtorlás A Zala Megyei Levéltár virtuális kiállítása "A Zala Megyei Levéltár a Gönczi Ferenc ÁMK kiállítótermében 2006 őszén, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának emlékére egy kiállítást rendezett Diktatúra, forradalom, megtorlás címmel. A több szempontból is újszerű, interaktív, a multimédia kínálta lehetőségeket is felhasználó kiállítás nagy sikert aratott a látogatók, különösen a fiatalabb generációk körében." "Sajnos azonban az időszaki kiállítások ideje hamar lejár, de a nagy érdeklődés és tetszés miatt elhatároztuk, hogy valamilyen módon állandóvá varázsoljuk munkánkat, amihez a digitalizálás lehetősége és az internet kínált megoldást. Ezeknek köszönhetően, virtuálisan ugyan, de nagyságrendekkel többen és korlátlan ideig, ráadásul bármikor megtekinthetik kiállításunkat." | |||
|
A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése.
| |||
| A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése 1219.  A Váradi Regestrum az 1219. évből, a 41. § alatt a következő istenítéletről ad beszámolót: „A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait … nem különben a Bors – Miskolci had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait …” A rövidke bejegyzésnek azért nagy a jelentősége, mert először említi írásban a Miskolc nemzetséget, illetve az általuk alapított tapolcai monostort. Györffy György feltételezi, hogy Miskolc és leszármazottai István király után telepedtek meg ezen a területen. A kolostor alapításának ideje szintén tág határok között mozog. Mint a fentiekből kiderül 1219.-et megelőzően építették. Ugyanakkor az sem ismert mikor alapította a nemzetség az Árpád-korban a nevét viselő Miskolc települést. | |||
|
Kéziratos térképek
| |||
| Kéziratos térképek  A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár az egykori Abaúj-Torna, Borsod-Gömör és Zemplén vármegyék, a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a megye települései, az itt működött és ma is működő állami szakigazgatási, jogszolgáltatási szervek, tanintézetek, kórházak, testületek, egyesületek, gazdasági szervek, az itt élt családok és személyek iratait őrzi. Az iratokkal sok száz térkép is a levéltárba került. Ezek közül a legtöbb kéziratos térkép a XV. 6/a. és XV. 7/a. állagokban található, amelyek azonos szerkezetűek, 3-3 sorozatból állnak. A T jelzetű térképek a vegyes eredetű „törzsanyagot”, az U jelzetűek a bíróságok irattáraiból átkerült úrbéri, míg a K jelzetűek az egykori kataszteri felügyelőségeken őrzött kataszteri térképeket takarják. A legtöbb kéziratos térképünk az úrbéri térképek között található, amelyek a reformkorban meginduló és az 1890-es évekig elhúzódó tagosításhoz, azaz az úrbéri és földesúri földek elkülönözéséhez készültek. Tovább... | |||
|
Hírkategóriák
A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok a B-A-Z. Megyei Levéltár tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.