   |
Egyszerű Kereső Összetett Kereső
Látogatók
Ezen a lapon ma:
Összesen: 5
Egyedi: 5
Ezen a lapon eddig:
Összesen: 28733
Egyedi: 14461
A portálon eddig:
Összesen: 192514
Egyedi: 28855
Összesen: 5
Egyedi: 5
Ezen a lapon eddig:
Összesen: 28733
Egyedi: 14461
A portálon eddig:
Összesen: 192514
Egyedi: 28855
AktívitásPowered By
Levéltári kalauz
| |||
| Leváltári kalauz  Segédleteink között mostantól megtalálható az Oláh Tamás által összeállított Zemplén Levéltára Sátoraljaújhely című kötet amelynek témája a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár iratainak és történetének ismertetése. "A sátoraljaújhelyi levéltár története évszázadok óta összefonódott a zempléni táj és a megye egykori székhelyének, Sátoraljaújhelynek történetével. Zemplénben mindig nagy becsben tartották a levéltárat, ezt támasztja alá Kazinczy Ferenc egyik 1812-ben írott levele, melyben idézi gr. Esterházy József főispánt, aki így nyilatkozott az Archívumról: „Ő. Excellentiája az Archívumról beszéllt, ’s azt mondta, hogy a’ Vármegyének legféltőbb kincse”. Ennek a kincsestárnak a bemutatására vállalkozik levéltár-ismertetőnk, amely szeretné bemutatni intézményünk történetét, értékeit minél szélesebb körben." Tovább... | |||
|
Meghívó
| |||
| Meghívó  Tisztelt Barátunk! Szeretettel meghívom a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 2009. december 17-i Közgyűlése után 15 órától kezdődő „Évszázadok sodrásában” Levéltári ritkaságok Borsod-Abaúj-Zemplén megye múltjából kiállítás megnyitójára, az Erdélyi Magyar Örökség Díjak átadási és a Márai Emlékkő avatási ünnepségére. Mudra Rozália Kassa Megyei Hivatalvezető asszony és Kováts Miklós tanár úr beszédét követően kerül sor az emlékkő avatására. Az ünnepi összejövetel alatt kérjük Isten áldását a történelmi egyházak megyei vezető tisztviselőinek imádságain keresztül. A kiállítás megnyitója és a Díjátadó Ünnepség a Díszterem előtti aulában, a kőavató ünnepség a Megyei Önkormányzat udvarán (Miskolc, Városház tér 1.) kerül megrendezésre. Közreműködését előre is köszönöm! Miskolc, 2009. december 07. Üdvözlettel: Dr. Ódor Ferenc sk. | |||
|
A Kazinczy-emlékcsarnok és emlékpark
| |||
| A Kazinczy-emlékcsarnok és emlékpark kataszteri térképi ábrázolása 1901-ből  Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából, a Kazinczy-emlékév megemlékezéseihez csatlakozva, bemutatjuk a nagyközönség számára a „szent öreg” egykori széphalmi otthona helyén felépült emlékcsarnok térképi ábrázolását 1901-ből. Tovább... | |||
|
195 éve született Gábor Áron
| |||
| 195 éve született Gábor Áron A 195 éve (1814. november 27-én) született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje Gyulafehérváron szerzett tüzérségi ismereteket, Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott. Közben az asztalosmesterséget is kitanulta, bútorokat készített és még egy szárazmalmot is. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot. Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor 1848. november 11-12-én népgyűlést tartottak. A reménytelen helyzet miatt már a Puchner császári tábornok által követelt teljes megadásról beszéltek, amikor Gábor Áron, egyszerű zekeposztóba öltözött székely férfi, szólásra emelkedett, és elhangzottak legendás szavai: Tovább... | |||
|
Magyarország vármegyéi a XX. szd. elején.
| |||
| a XX. szd. elején  A szöveg alatt lévő "Tovább..." feliraton át megjelenik egy Zentai László által készített táblázat. A táblázat bal szélső oszlopában szerepelnek a vármegyék nevei, amire kattintva megtekinthetőek az 1904-1930 között készült nagy felbontású vármegyetérképek. A táblázat jobb szélén ugyanezen vármegyék tekinthetők meg (leírással együtt) a „Magyarország Megyéinek Kézi Atlasza"-ból. Az atlasz térképsorozatának tervezője Gönczy Pál, rajzolója Kogutowicz Manó volt, Pastser Károly és fia adta ki. Később dr. Thirring Gusztáv szöveges bevezetőjével lényegében hasonló térképsor jelent meg „Magyarország Kézi Atlasza” címen. A 19 oldalas szöveges részben hazánk legjelentősebb természeti, gazdasági, közművelődési adatait közli, majd nagyjából hasonló felépítésben Budapest és a 63 vármegye rövid leírása következik, kiegészítve Fiume (és kerülete), valamint „Horvátország – Szlovénország megyéinek jellemzőivel. A leírások a képek alatt találhatóak. A megyék méretétől függően ezek a beszkennelt színes térképek nagy méretűek is lehetnek. JPG formátumban viszonylag kis helyet foglaknak, de megtekintésükhöz sok memória szükséges. NKÖM és NKA pályázatok segítségével elkészültek a térképek digitálisan újrarajzolt változatai is, amelyek megtekinthetőek az http://lazarus.elte.hu címen. Tovább... | |||
|
"Látjátok feleim."
| |||
| "Látjátok feleim." Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig 2009. október 29 - 2010. február 28. A Magyar Nyelv Éve programsorozatában az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású kiállítást rendez a magyar nyelv középkori emlékeiből. A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be.  Peer-kódex (16. század első negyede) Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi Alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A kódexek egy jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Románia és Ausztria. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex. A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb, ma is folyó kutatások, kihasználva a legmodernebb információs technológia adta lehetőségeket. A termekben hatásos installáció és kvalitásos középkori műtárgyak segítik felidézni a kor hangulatát. Forrás, további infók: - link - | |||
|
A Sátoraljaújhelyi Archívum
| |||
| A Sátoraljaújhelyi Archívum látogatási rendje  A fióklevéltár I. emeleti barokk-klasszicista levéltári termei (az ún. Archívum) a levéltári szakmai munka mellett kiállítási, idegenforgalmi célokat is szolgálnak. Az érdeklődő látogatók hétfőtől-csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-12 óráig tekinthetik meg. A látogatók csak szakalkalmazott kíséretében járhatják be az Archívumot, a berendezési tárgyak és iratokhoz nem nyúlhatnak hozzá. A látogatási idő alatt az utolsó csoportok hétfőtől-csütörtökig 15:15 órakor, pénteken 11:15 órakor indulnak. Javasoljuk látogatóink számára, hogy látogatási szándékukat a látogatás előtt legalább egy nappal előzetesen jelezzék a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár munkatársainál az alábbi elérhetőségeken: 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. Tel/fax: (47) 521-087 E-mail: - e-mail - | |||
|
Hírkategóriák
A honlapon található valamennyi tartalomhoz kapcsolódó szerzői és egyéb szellemi tulajdonjogok a B-A-Z. Megyei Levéltár tulajdonát képezik. Tilos a honlapon hozzáférhető tartalom más műben történő felhasználása, valamint bármely, nyilvános vagy kereskedelmi közreadása.